- Ez az esemény elmúlt.
Halmy | A motívum működése
10 2018/6:00 du. - 7:00 du.
Helye: Műcsarnok (1146 Budapest, Hősök tere)
Ideje: 2018. október 10. 18.00 óra
Megnyitja: Mezey Katalin, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító
Ideje: 2018. október 10. 18.00 óra
Megnyitja: Mezey Katalin, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító
Közreműködik: Dresch Mihály, Liszt Ferenc-díjas magyar zenész
Kurátor: Szemadám György
Megtekinthető: 2018. november 25. (K-V:10.00-18.00, Cs: 12.00-20.00, hétfőn zárva)
A kiállítás megközelíthetősége: Millenniumi Földalatti Vasút – Hősök tere megálló Trolibusz: 75, 79 / Autóbusz: 20, 30, 105
A kiállítás webhelye: http://mucsarnok.hu
Kurátor: Szemadám György
Megtekinthető: 2018. november 25. (K-V:10.00-18.00, Cs: 12.00-20.00, hétfőn zárva)
A kiállítás megközelíthetősége: Millenniumi Földalatti Vasút – Hősök tere megálló Trolibusz: 75, 79 / Autóbusz: 20, 30, 105
A kiállítás webhelye: http://mucsarnok.hu
Rövid leírás:
Halmy MiklósA ma 88 éves művész, az életművének valódi jelentőségét negligáló elmúlt évtizedek után, most kap először méltó teret művei bemutatására a Műcsarnokban. Weöres Sándor egykor így méltatta őt:
„Halmy Miklós a maga útját járja. Csodákat sejt; ismeretlen egyszerű létezőket. A formákat szerinte sem a véletlen szülte, folytonos metamorfózisuk közben törvényszerűek, éppen mert tartalmak edényei. Nem tiltó vagy parancsoló, hanem létező törvény után kutat. Az ilyen törvény sokfelé van elrejtve, ott lappang a távoli múlt üzeneteiben, jelen van megmásultan a népi kultúra archaikus tapasztalatai, jelei között, – és mivel nem semmiből lettünk, bennünk, mai emberekben félig ismerős ritmusokat pendít. A megismerés igénye sem véletlen, hiszen a jövő ajtaja kulcsokra vágyik.”
Halmy MiklósA ma 88 éves művész, az életművének valódi jelentőségét negligáló elmúlt évtizedek után, most kap először méltó teret művei bemutatására a Műcsarnokban. Weöres Sándor egykor így méltatta őt:
„Halmy Miklós a maga útját járja. Csodákat sejt; ismeretlen egyszerű létezőket. A formákat szerinte sem a véletlen szülte, folytonos metamorfózisuk közben törvényszerűek, éppen mert tartalmak edényei. Nem tiltó vagy parancsoló, hanem létező törvény után kutat. Az ilyen törvény sokfelé van elrejtve, ott lappang a távoli múlt üzeneteiben, jelen van megmásultan a népi kultúra archaikus tapasztalatai, jelei között, – és mivel nem semmiből lettünk, bennünk, mai emberekben félig ismerős ritmusokat pendít. A megismerés igénye sem véletlen, hiszen a jövő ajtaja kulcsokra vágyik.”
