Maticska Jenő díj 2013 – Király Gábor festőművész

Király Gábor festőművész

(1979)

 

Király Gábor alapvetően ösztönös alkotó, aki ennek ellenére nagyon tisztán látja azokat a kulturális előképeket és vizuális hagyományokat, amelyek eredményeként festészete előáll. Pontosan megtalálja a formai analógiákat a primitív falfestészettől az ikonok kultúráján át az art brut-ig és a graffitiig. Tisztában van képei témáinak eredetével, a hatások és befolyások csatlakozási pontjaival, az alkotói folyamat meghatározó elemeivel. Felmenői között így teljes természetességgel szerepelnek együtt a nagy naivok az avantgárd mestereivel, Csontváry békésen megfér Basquiat és Dubuffet mellett. Megfigyelései fókuszában az emberi test áll, kulturális közegbe beágyazottan, amely kulturális környezetek meghatározzák a test viselkedését, állapotát: ezek a testek manipuláltak, különféle beavatkozásoknak kitettek. Az ábrázolt test mint kulturális kód jelenik meg Király Gábor munkáiban. Számára a furcsaság, hiba, a változás, a fájdalom a test határai – a test valódi kommunikatív jelei is egyben. Képein gyakorta szerepeltet olyan alakokat, figurákat – ilyenek a nagy bajszú úszómester, a segítőkész, galamblelkű erőember, a bohém mutatványos vagy az ikonszerű katonaember –, amelyekkel már nemigen találkozni, viszont a múltban nagyon is élő, jellegzetes karakterek voltak. Többé nem fellelhető, mitikus hősök, akik nagyon is hétköznapiak. Modelljei sehonnan, pontosabban a múltból valók. Segítenek helyreállítani a hitet a világ illuzórikusságában és a beteljesült mesék szomorúságában.