TISZTA SZÍVVEL FESTENI ǀ MŰCSARNOK ǀ 2019. SZEPTEMBER 17-NOVEMBER 17.
A négy önálló életműből rendezett kiállítás-együttes összekötő gondolata a festészet. A négy kiállító művész – Szotyory László, Kondor Attila, Konkoly Gyula és Lajta Gábor – más-más életszakaszban, más elméleti háttérrel, de ugyanahhoz szeretnének elérni: tiszta szívvel festeni. A cím a művészi aktus önértékére utal, amikor egyedül a szellemi megismerés cselekvő öröme inspirálja az alkotói munkát.
A szív eredetileg nem az érzelmek és a szentimentalizmus metaforája volt, hanem – a keleti és a nyugati hagyományos bölcseletben egyaránt – az ember halhatatlan centrumát jelentette, ami még a gondolkodást, az észbeli képességeket is megelőzte. Ebből a perspektívából nézve tiszta szívvel élni azt jelenti, hogy az akaratot, a gondolkodást, a megismerést és a cselekvést egyetlen harmonikus egészként vagyunk képesek megélni, gyakorolni. A tiszta szív egy ideálkép, amire különféle szellemi és művészi gyakorlatokkal és teljes életgyakorlattal lehet törekedni. A festészet, a művek megalkotása maga is életvezető praxisként működhet. Ekkor a művész azt festi, amit elképzel maga körül, ami foglalkoztatja, amit meg akar ismerni, végső soron azt, amit szeret; ekkor a festés örömet hoz.
Szotyory László | A vágy titokzatos tárgyai | Műcsarnok | 2019. 09. 18. – 2019. 11. 17
Szotyory László melankolikus, bukolikus világa a gyönyörben fogant valóság, amelyről az alkotó korábban így írt: „Azt festem meg, amit magam köré szeretnék varázsolni, azt a képzeletbeli közeget, amelyben élek, amelyben jól érzem magam.” Ezen a nagyszabású tárlaton bemutatásra kerülő festmények az életműnek azt a szeletét képviselik, amelyben az új festészettől a posztmodern hagyományokon keresztül ívelő érzéki festésmód mint létfosztott egzisztencia jelenik meg. Szotyory festményeit nézve a kiállításlátogató úgy érzi, hogy „A lét elviselhetetlen könnyűsége” és „A lélegzetvétel elemi szükséglete” megfilmesített történeteiből kiválik valami, és egyetlen virtuális létezővé olvad össze, festői módon alakul testérzetté, egyben egzisztenciális lehetőséggé.
kurátor: Horváth Éva Mónika
Konkoly Gyula újabb munkái | Műcsarnok | 2019. 09. 18. – 2019. 11. 17
A gazdag és szerteágazó életművet felvonultató Konkoly Gyula, az Iparterv generáció egyik legismertebb képviselője, a legkülönfélébb avantgárd és neoavantgárd kísérleteket követően tért vissza a figuratív festészethez. „A 21. század érkeztével, mint kiderült, rajtam kívül másoknak is elegük lett a kényelmesen uralkodó doktriner akadémizmusból, és tiszta szívvel elkezdtünk festeni. Így egy közérthető, életvidám, új képzőművészet van születőben” – nyilatkozta egy alkalommal. Nagyméretű olajfestményei virtuóz technikai tudással megalkotott tájképek, aktok, jelenetek. Kiállításunk az utóbbi évek munkáiból nyújt reprezentatív válogatást.
kurátor: Rockenbauer Zoltán
Lajta Gábor kiállítása | Műcsarnok | 2019. 09. 18. – 2019. 11. 17
A „konceptuális retrospektív” kiállítás három teremben a művész festői működésének utóbbi 33-34 évének jellegzetes darabjait mutatja be, a különböző korszakok munkáinak egymáshoz viszonyulása mentén, hogy az ismétlődések, módosult visszatérések láthatóvá váljanak. A kiállításban szerepelnek a műtermi modellek után festett aktképeket, a koncert- és éjszakai képek, valamint Az oroszlán nyelve című sorozat darabjaiból egy válogatás. Ezek mellett még szerepel a 32 éve be nem mutatott geometrikus festményekből néhány, és egy fotósorozat egy megsemmisült nagyméretű objektről, egy festett ajtóról.
kurátor: Kondor-Szilágyi Mária
Kondor Attila | Szabadságtapasztalat | Műcsarnok | 2019. 09. 18. – 2019. 11. 17
A művész egész pályája során elmélyülten foglalkozik a képzőművészetnek gondolati hátteret biztosító filozófiai, esztétikai alapkérdésekkel úgy, hogy miközben érezhető a múlt emlékeinek, eredményeinek tisztelete, minden mű a saját személyes tapasztalásából, élményeiből születik.
Már hatodik éve dolgozik A figyelem útjai című festészeti-animációs projektjén. Ősszel e munkák eredményeit kívánja egy új videóinstallációval összefoglalni, amely a filmek alapjául is szolgáló festményeket és rajzokat is tartalmazza.
Kondor Attila festményfilmjeiben nincsenek szereplők, ami lehetőséget teremt a néző számára, hogy ő maga váljon a mű aktív szereplőjévé. Köznapi terek látványából indulóan vezetik e filmek a nézőt jelentésekben gazdag emlékeket felidéző és imaginatív terekhez, mitológiai, filozófiai és művészeti motívumokat feltárva. A dinamikus befogadás során keletkező „belső történések” így egyfajta intellektuális, spirituális és érzéki történetté állnak össze.
kurátor: Mayer Marianna